Üresség
Írta: purtanera Dátum: Március 03 2011 22:42:22
Gy.
Nem, már nem szomorkodom.
Pedig eddig szenvedtem
fájdalomtól görnyedten,
sírva jártam keltem.
Teljes hír
Üresség!
Lelkem kiürült, sebem elmélyült.
Egyedül ülök itt éjnek évadján,
szívem széttépi a vágyódás.
de várjunk csak. Vágyódom?
Nem, már nem szomorkodom.
Pedig eddig szenvedtem
fájdalomtól görnyedten,
sírva jártam keltem.
most mi történt, miért e nagy csend bennem?
Szívem bezárt, nem bír ki több magányt.
nem tud tovább fájni, és bezárt.
Fájdalmas órák, napok, hetek, évek,
küzdelem hevében teltek.
e küzdelemnek most már vége,
"menjek el orvoshoz"- ez a véleménye.
Hatalmas szakadék, űr tátong a lelkem mélyén,
nagy fásultság tátong már a szívem helyén
Sírtam! Sokat! Máskor!
Sírni sem tudok már mától.
Kifogytak könnyeim, elcsuklik a hangom.
"most már te jössz" - s indulok, miközben mondom.
hátra nézzek még? van talán remény?
"nem értelek " - mondja, és elszáll az esély.
Holtodiglan, holtomiglan- mondtam,
s eddig így gondoltam.
én most is szeretném, de egyedül nem megy,
mit isten egybe szerkesztett.
kettő helyett, egy jó kötélhez kel három szál,
de mit kezdjek egyedül, édes tubicám?
"neked semmi sem jó" mondod,
"nekem semmi sem kell!"- mondom
nekem te kellettél, semmi más!
Csak ennyi: öleljük meg egymást.
ez neked teher, s most én nem értelek,
mert nekem nem nehéz hiszen szeretlek.
De ha fáj, hogy kellesz, elengedlek, élhetsz
boldogan, nélkülem - mint eddig. Kirekesztesz.
Mélabús csend honol a szívemen,
hatalmas üresség tátong a lelkemen.