Az egyetlen tinta,
mi szívbe írhat nevet,
s a toll annak kezében
van, ki igazán szeret.
Kegyetlen tisztán,
örökre vés bele.
Az egyetlen tinta
mi szívbe írhat
kitörölhetetlen bele.
A sors egyszer visszaél
kegyetlenül vele.
Fájó érzelem,
tagad az értelem.
Eddig mosolyra fakasztott,
most ízekre szaggatott.
Kínlódsz az emlékkel,
küzdesz az elméddel.
Suttogva sikoltod
bele a légbe:
tegnap még volt!
S ma már vége.