Ne kérdezd azt, kit borít e mohaszőnyeg s tarka rét,
Millión rezdülő pusztaság őrzi elvett életét.
Holnapok nélkül, tegnapok után, e róna már az otthona,
És békét talált, nem űzi már elmúlt évek zordon démona.
Ne kérdezd hát, kit takar e szűzien szép élő föld,
Feledd őt! Fűtenger hantja fölött már csak a szél üvölt.