Megadtam magam
Írta: szukicszs Dátum: Március 07 2011 18:47:16
Cs
Aztán jött a perc, mikor elveszett az élet,
Önmagamat fáradt rabszolgaként néztem.
Feladtam a harcot, megadtam magam,
S előbújt a Lét, mi vezette utam.
Teljes hír
Patakok köveit mostam éveken át,
Virágokat poroztam minden éjszakán.
Bábáskodtam újjászülető lelkek véres csatáiban,
Halottak hamvait öleltem magamhoz magányosan.
Leomlott várfalak emlékeit építettem újra,
Mocsarak szennyeit féltve szívtam magamba.
Elfojtott érzések roncsait ébresztettem újra,
Levitézlett lények sorsait tereltem az útra.
Pillangók szárnyain harcoltam a széllel,
Esőcseppbe bújva zuhantam az éggel.
Fák gyökereit itattam könnyeimmel,
Óceánok mélyét töltöttem meg fénnyel.
Aztán jött a perc, mikor elveszett az élet,
Önmagamat fáradt rabszolgaként néztem.
Feladtam a harcot, megadtam magam,
S előbújt a Lét, mi vezette utam.