Nyálkás bánat csorog a földre,
széttört játékáért bömböl Ödönke..
Kapsz majd másikat, -
maradj csöndbe, - !
kérik a szülők könyörögve,
de a csönd veszni látszik örökre,
dühöng tovább Ödönke,
Türelmét veszti apuka,
üvölteni kezd anyuka...
Ilyen a békés családi élet,
ha elkényeztetjük csemeténket.
Jó lesz, ha rászokik
a veszteségre végre, mert
a kedves szülőnek kevés a pénze.
A pofon nem kerül semmibe,
meglepődik az ütésen Ödönke,
épp csak hüppög, nyöszörögve,
nem csorog a nyála, könnye.
Szülei megkönnyebbülve
rájönnek a nevelésre - megértve,
hogy nem vezet eredményre
a kis zsarnok szeszélyének
rögtöni kielégítése.
Ne adj pofont, csak türelmet,
szeretettel többre mentek...
szép szavakkal vigasztald meg!
Ödönke, légy te is türelmes,
kérésed így teljesülhet...