Víg tavaszi szél söpri ki az eget
ragyogó kékre,tiszta ünneplőre
március idusán ne legyen felhő se.
A kibomló zászlót lengve lobogtatja
mit unokám tűzött ki nagy komolysággal
a címert mutatva,büszke magyarsággal.
Vigyázz mama,a szél le ne sodorja!
Lengjen csak nálunk is,mint bárhol
az egész,nagy Magyarországon.
Vigyázok rá kicsim s majd te is vigyázod,
hogy nemzeti zászlónk fennen loboghasson
mindig,ne csak emlékező ünnepnapjainkon.