Kiszáradt a kedvenc körtefám,
férgek falták fel levelét,
bimbóként száradt a virág,
szomorún száraz a faág.
Lelkem a fához hasonlón,
nem terem gyümölcsöt, meddő,
már születőben szétomló verssorok
helyük: gondolat-koporsó.
Ihletem elfújta a szél,
fájdalom korbácsolt vihart,
a vers zenéje elvetélt,
mint a koraszülött magzat.