A végtelen, az origó...
Minden gondolatom hozzád menekül...
Téged sóhajt és kíván, benned leli örömét,
bármit is kívánsz.
Minden érzésem belőled fakad, rajtam fut végig,
S mégis beléd nyilall,
Tudom, hogy élvezed, mert én is ezt érzem belül,
Tudom, hogy mire vágysz, mert sugallod nekem szüntelenül.
Már értem minden szavad és sóhajod,
Már nem idegen egyetlen mozdulatod (sem).
Keresnem sem kell a szavakat,
Mind jön magától, s benned talál utat.
Minden gondolatom hozzád menekül...
Téged ölel karom, s szívem ott legbelül.
Érezned kell és tudnod, te vagy nekem
az élet, a végtelen, az origó.
SK