Édes vándor...
Írta: Liezon Dátum: Március 30 2011 09:13:00
MM
Érinteni vágyom puhán és szenvedéllyel,
De nem mozdulok karjaidból szinte beléd bújok egészen.
Nem kell más a világon, érzem, hogy ez a tökéletes pillanat,
mire régóta vágyom.
Teljes hír
Édes vándor...
S nem érdekel már íze a csóknak,
A hangok vad moraja, a lökések erős mozdulata.
Csak elvétve lélegzem, nem tudom már, hogyan tegyem.
Csókolni kéne, ölelni hosszan, de én csak erőtlen fekszem karjaidban.
Lassan fogom fel a világot, a szobát, a fényeket, az éjjelt.
Szemedbe nézek mélyen, elveszek tenger kékjében.
Csodálom minden szikráját, tekinteted vad bársonyát.
Szemem lejjebb vándorol, ajkaidon időzik, oh, az édes vándor.
Érinteni vágyom puhán és szenvedéllyel,
De nem mozdulok karjaidból szinte beléd bújok egészen.
Nem kell más a világon, érzem, hogy ez a tökéletes pillanat,
mire régóta vágyom.
Lassan múlik a pillanat, hiába fogom, húzom, ő mégis tovább szalad.
Mozdulok hát én is lomhán, de karod visszahúz, mosolyogsz rám kábán.
Téged is elsodort a vágy szele, már te sem vagy önmagad,
hiába tiltakozol ellene.
SK