NAGY DOMOKOS IMRE
A KŐMACI
Mikor kilencszázhatvanegyben
a környéket rendezni kezdték
valakinek eszébe jutott,
hogy a játszóteret díszítsék.
A Kőmaci imígyen került
a játszótérnek a sarkába,
meghúzódva a bokrok mellett,
hogy ne zavarogjon hiába.
Ámde mindenki kedvence lett,
mert a gyerekek felfedezték,
s hogy ne legyen szegényke éhes,
kaviccsal gyorsan megetették.
Ezelőtt mintegy negyven évvel
fiammal mi is odajártunk,
s hogy Maci ne maradjon éhen,
természetesen megkínáltuk.
Aztán eltelt egy emberöltő,
miközben új gyerekek jöttek,
majd elkövetkezett: apjukkal
unokáim is megjelentek.
Az etetése el nem maradt,
bár fiam megállapította:
a sok kavics elfogyasztása
Macikát kicsit elkoptatta.
Még most is ott áll a sarokban,
és az új nemzedéket várja.
Fogadja tőlem e köszöntőt
ötvenedik születésnapjára.
(Budapest-Sasad, 2011. március 31.)
Ezelőtt 50 évvel, 1961 tavaszán rendezték a Feneketlen-tó környékét és készült el a játszótér is. A képen fiam látható négy évesen a Kőmaci mellett.