Nap-kezdet,újult illatú,
szűk szoba sarkai
rejtett vágyakkal teli,
árnyak és fények
váltják egymást,
valós vagy képzelt ellenfelek harca
a percek érintése,
színek keverednek, ecset-nélküliek,
játszanak érzékekkel, a
gyermekded hiszékenységgel,
de
emléked itt marad
ezen a helyen ,
míg a lift lemegy veled.
Ezt a verset a kórházban írtam. Ma már itthon vagyok. Relatíve jól érzem magam, csak el ne kiabáljam! :)