Az Ősz
Írta: iytop Dátum: április 09 2011 21:42:25
V
Az Ősz mindig a füst szagát kelti bennem,
Az Ősz a leveleket rajként lelkembe hordja.
Az Ősz szomorú táncát járjuk most,
Teljes hír
Az Ősz mindig a füst szagát kelti bennem,
Az Ősz a leveleket rajként lelkembe hordja.
Az Ősz szomorú táncát járjuk most,
Tragikus részegséggel, lágy hintázással...
Ódák szólnak.
Itt a pillanatok halottak,
Mindennek alá vagyunk rendelve.
Suttogások nem léteznek,
A nyirkos levegő keze kirakja lelkünket...
Barnás sárgás szinezéke,a millió gondolatoknak.
Szemem karikás, a te szemed tiszta,
Lépteink bátortalanok,
A szél csak tépi a fák leveleit
Erdőkből, kertekből...
S a faluban csapkodja a kapukat.
Holnap két indegenként fogunk lépkedni,
Figyelni fogod a hallgatag reggelt,
S ahogy a kertekben kaszál a szél,
A ködből, mint egy guzsalyból...
Peder vizes, hideg szálakat.
Siratom a szétfoszlott szerelmem az Őszben,
Lépkedve a rozsdás gesztenyefák alatt,
Ritmusos lépéseim tompulnak,
A homokban nyikorgó lelkiismeret-furdalást okoznak...
Az Ősz, engem nemkedvelt.