Álomarcú éjszaka rejti el,
A napfényt minden éjjel,
S a hold fénye életre kel,
Táncot jár az áradó széllel.
Tűz ropog a tenger partján,
Elmerengek ajkad csókján,
Hangod akár dal a zongorán.
Karodban csak boldogság vár.
Hullám hadak sora menetel,
Igazgyöngyöt mos a tenger,
S a csillagos ég téged irigyel,
Tekinteted szomjazva nyeli el.
E tavaszi éj szelíd szárnyán,
A hold fénye lágy fátyol szálán,
Szövi a vágyat álmok táján,
Szíved s szívem eggyé vált már.