Hazám, hazánk, Magyarország
Írta: reitinger jolan Dátum: április 14 2011 12:03:05
V
Kanyargó völgy volt s rónák gazdagon,
S parti ligetek, muskátlis balkonok,
Tengeri kévék büszkén aranyozták,
Mivé lett, hazám, hazánk, Magyarország.
Teljes hír
Mily korba értünk, olyan színe hagyott,
Hamissá vált és a vigasz megkopott
Szájakból szálló szó s vágyott lett a tett,
Már senki semmire sem kötelezett.
Ám, akit sok baj ér, enyhülésre lel,
Hisz a nyesett fa is új lombot nevel,
Szikes talaj is záporoktól ázik,
S a gyümölcsöskert is újból virágzik.
A szerencsemag nem szüntelenül árad,
Csak könnyű kelmét sző s goromba vásznat,
Pedig gyűrött, szorgos kezek aranyozzák,
Mivé lett, hazám, hazánk, Magyarország.
Hittünk, bíztunk, örökké semmi se tart,
A napnak éje, az éjnek napja majd
Elkergeti a sújtó vihart s követ
Egy jobb utat, ami ebből kivezet.
Ígéretek hulltak sűrű füst gyanánt,
Ahogy fátyolfelhő lassú leple szállt.
A Duna még folyik, fodrozott redők,
Útját permetben követik a fenyők.
Kanyargó völgy volt s rónák gazdagon,
S parti ligetek, muskátlis balkonok,
Tengeri kévék büszkén aranyozták,
Mivé lett, hazám, hazánk, Magyarország.
A naplemente Nyugaton esti csík,
Aszott száraz a föld és ugar megint,
Megszikkadt arcokra kiült révület,
Feltámadt hitünkben rozsdás feszület.
Hallgass új zenét, ha hangja síri is,
E zubogón át a hajód majd kivisz,
Ha alvónak is látszana a folyó,
Ütemes lesz és szíveden doboló.
Születik új nemzedék, otthon, haza,
Jobb út s a termésnek zsíros talaja,
Határaidat csillagfények aranyozzák,
Légy azzá, hazám, hazánk, Magyarország.