Fáj a gondolat...
Írta: bizkit Dátum: április 15 2011 06:53:17
MM
Fáj a gondolat mit a magány szült
A belső zűrzavart, a mérhetetlen űrt
Éjszaka csak zakatol a lélek
Mely szüntlen ordít az életért
Teljes hír
Fáj a gondolat...
Fáj a gondolat mit a magány szült
A belső zűrzavart, a mérhetetlen űrt
Éjszaka csak zakatol a lélek
Mely szüntlen ordít az életért
Fájó emlék némi álomkép
Mit örökké a szívbe vésték
Kik oly felelőtlenül dobtak el
S most sincs, senki ki szívből megölel
Keresem az igaz társat
De itt mindenki csak lázad
A saját életét félti
Ahelyett hogy merne remélni
Beszűkült világnézetek
Gyarlók lettek az emberek
Nem kérek senkitől semmit
Csak egy életen át valakit
Ki elfogadja, ami vagyok
S nem kell rettegve váron a holnapot
A szép világ mit álmodtam
Most tehetetlenül hever a porban
De eljön még a szép remény
Mert van bennem sok erény
S lesz, ki értékeli ezt bennem
Hagyatok, kérlek megpihennem