NAGY DOMOKOS IMRE
NE ADJATOK KERESZTAPÁT…
– az önképzőkörben valaki Andersen hatást keresett elbeszéléseimben –
Ne adjatok keresztapát
nekem!
Nem megyek én más vágányán
sosem
tudatosan!
Nem akarok én epigon
lenni,
más nemzedék tányérjáról
enni
óvatosan!
De ha keresztfivá tesztek
engem,
engedjétek az az egyet
nekem:
választhassak.
S kiválasztván mindenkit és
senkit,
nem akarván utánozni
bárkit,
így szólhassak:
Ezt az egyet kimondom még
gyorsan
– s nem tudom, hogy tehetném-e
jobban
a választást:
megválasztom példaképül
Hunor s Magyar
ősapát!
(Budapest, 1956. szeptember 10.)
A verset végülis nem olvastam fel az önképzőkörben, és a kötetembe sem vettem fel.