Húsvét 2011.
Írta: lnpeters Dátum: április 26 2011 05:43:57
V
Jézus feltámadt; hálát rebegünk,
Már nem félünk,
Teljes hír
A Húsvét, mint türelmes, jó király,
Hazavezette mindkét Lányomat;
Mosolygunk megrakott asztal felett,
Tűnődünk izgága jövő helyett,
És kint, aki minden rosszat feled:
Kacag bakfis vonásokkal:
A Kikelet.
——
Ember fia nem levegőből él,
Míg lélegzik, csak megváltást remél,
Közben nem henyél,
S a szent tavasz, ha visszatér,
Az ember
Jót remél.
——–
Mint haldokló madár a száraz ágra,
Eljöttünk ide, egy olyan világra,
Ahol a Megváltót
Aljas módon,
Kegyetlenül
Kínozták
Halálra.
——-
A baj ma is nagyon sok;
A kis embert nyúzzák hatalmasok,
Terjed a testi és lelki mocsok,
S a Föld
Mégis
Forog.
——-
Felettünk ezer csillag mocorog,
Alattunk, s bennünk az Idő mozog,
A Lét imbolyog,
S a törvényeink
Megváltatlanok.
——–
Millió éve ugyanaz a baj,
Ugyanaz a raj
Sötétlik még a Lélek ablakán,
A bölcsészet értelmében talán
Mi emberek
Még fent élünk,
A fán.
——–
Jézus feltámadt; hálát rebegünk,
Már nem félünk,
Mert Isten van velünk;
Körülöttünk a megváltott világ,
De csúcsán változatlanul:
A kapzsiság.
——–
A Létnek mi az ára,
Szül-e gyermeket az elvénhedt Sára,
Mikor talál az ember majd
Magára?
Mikor lesz ember
Végre-valahára?
——–
A Természet köhög,
A Világ könyörög,
Hosszan tárgyalják színes öltönyök,
Hogy a kisember
Bár talán hörög,
Némi kamatot azért még
Kinyög.
———
A kapzsiság a világot uralja,
A Jövő zöld lombjait egyre
Falja,
Ha bármi fáj, ne kiálts,
Úgyse hallja,
Nyomorúságos éhbéred
Sokallja.
———
Tán sok nyelven tud,
Ám egyet sem ért,
Sokasodik a magányos
Miért,
A csöndes remény jogot sért,
S a gazemberen
Néha jog
A vért.
———
Adj végre oly világot,
Istenem,
Ahol az érték: Béke, Szerelem,
Ahol csók és a munka öröme
A Lét zöme;
Ahol a Lét szent céljait
Eléri,
És megváltani Neked is
Megéri.