Elementál-arcképcsarnok I. - Ignis Nova
Írta: Hullocsillag Dátum: április 26 2011 13:26:01
V
Fenséges lángkoszorú: az ember alulmaradt,
A Föld fölé sárkánytűz fúj narancsvörös ruhát,
S ha csillapszik majd, szél viszi el a hamuhegyet.
Teljes hír
Kődarab ölel át követ; s szikrát vet a csókjuk,
Füstpamacska köhécsel sercegő szalma fölött,
Mohó, éhes parázs éled, s hiába is óvtuk:
Fölöttünk a tető tűztunikába öltözött,
Akár szökőkút, köpköd-hány körül a zsarátnok,
Holtából feltámadó vulkánként, magmaszívvel,
Táncoló lángnyelveket szít - pokolbéli átok,
S megfesti a falakat forrongó bíborszínnel.
Csillagtüzet gyújt körénk egy szemvillanás alatt,
Vulkánosz előlépett kovácsműhelyéből hát,
S tűzvirágba, tűzviharba robbantja az eget;
Fenséges lángkoszorú: az ember alulmaradt,
A Föld fölé sárkánytűz fúj narancsvörös ruhát,
S ha csillapszik majd, szél viszi el a hamuhegyet.