Tavaszi Temetés
Írta: Balrog Dátum: április 30 2011 01:18:04

---

MM
S bár köszöntik Ámort,
a virágok illatoznak,
a méhek szorgosan hoznak,
és visznek virágport,
azért sokakat gyötör a fájdalom,

---

Teljes hír

---

Buczkó István és Zsiros Pál emlékére.

Madárdal, és napsütés.
Minden fa virágzik.
Templomba igyekszik
a nép. Egy nagy-nagy ütés
ért mindenkit: halott.
És mindenki megdöbbenve,
szaporán a nagy melegbe’
baktat, sétál. Halott.
És ott a bűntudat
minden szívben, elszorul
mindegyik. “Milyen pórul
járt!” - járja az utat
a nép. “Én voltam!
A hibás én vagyok!”
Mindegy. Ő holtan.
A márványsír ragyog.

Krisztus feltámadt.
És majd ő is vele.
De nem nyugszik bele
senki, a bánat
emészt minden jó hívőt.
Szerette mindenki,
nem akarta senki:
a Halál elérte őt.

S bár köszöntik Ámort,
a virágok illatoznak,
a méhek szorgosan hoznak,
és visznek virágport,
azért sokakat gyötör a fájdalom,
a gyásznép sír, és jól teszi.
Mindannak, ki szentül hiszi,
majd harmadnap összedől a sírhalom.