Elhagyottan...
Két elhagyott kisleány,
könnyezve édesanyjára vár.
Kezükben illatos virág,
akinek adnák messze jár...
Nem szeret, elment régen,
szíve szeretetet nem érez.
Zokogva egymást ölelik,
szirmokra hullatják könnyeik.
- Édesanya, miért tetted?
kicsi szívünk összetörted.
Anyák napján kit köszöntsünk?
ne hagyd, hogy elfelejtsünk!
Várunk reád... szeretünk,
szellővel neked üzenünk.