Kopog a csend
Kifogytam a szóból,
Mint borívó borból.
Elrepült a madár
Többé vissza se száll.
Madár a lelkem tán,
Nem ül többé a fán.
Miért-e bú, bánat…
Elhagytak a vágyak.
Sötét az éjszaka,
Kopog a csend maga.
Lehet, szívem dobog,
Amit hallgatok.
Talán új világ jön
Hozzám így köszön.
Érzem az égen
A fény még törékeny.
Érzem, hogy jön a Nap
Fényt lop az égre
Mind ennek vége.
ZETA