Rideg lélek
Írta: gyongyszem555 Dátum: Május 20 2011 05:02:10
V
Megfagy a vér ereimben,
nem mosolyog két szeme.
hideg az ő tekintete,
kővé változott szíve.
Teljes hír

Megfagy a vér ereimben,
nem mosolyog két szeme.
hideg az ő tekintete,
kővé változott szíve.
Jégcsapból van az ereje,
egész lénye kőszobor,
széttörhetetlen és szilárd,
lelkében a bú honol.
Kérdezném, hogy segíthetek?
szikrákat szór két szeme!
Ugyan menj már, mit akarsz még?
lövelli tekintete.
Belém hatol ridegsége
ez maga a gyötrelem,
szívem zúzza darabokra,
könnyes lesz a két szemem.
Porrá zúzni hidegségét,
hogy lehetne kérdezem,
nem válaszol, talán nem tud,
nem ért egyet ő velem.
Rideg lélek könyörtelen,
nincs egy csöppnyi szánalom,
megtapossa embertársát,
kényszert érez ő nagyon.
megfejteni örök titkát,
nem sikerül most nekem,
hiába is próbálkozom,
bevetem a fegyverem!
Elveszítem most a harcot,
megnyerem a háborút!
Kőszívét én megolvasztom,
nem maradhat lelke rút!
Beszélgetek többször vele,
elmondja az életét,
keserűség, bánat nyomja
szíve minden rejtekét.
Megered a könnye végre,
szakad mint a zuhatag,
megkönnyebbül rideg lelke,
jégcsap is már olvadhat.
Háborúnak mindjárt vége,
leteszem a fegyverem,
elszenderül kicsi lénye,
álma most már végtelen.
Holnap biztos könnyebb lesz már,
ragyogni kezd két szeme,
ridegsége lassan elszáll,
bátran néz a szemembe.