Elfeledve
Írta: szucsistvan Dátum: Május 27 2011 06:47:38
V
Lehet, hogy régen elfeledtük,
ki volt ő nékünk egykoron.
Itt bent is régen eltemettük,
nem is bánt érte fájdalom.
Teljes hír
ELFELEDVE
(Szűcs István)
Föltámasztjuk egyszer vajon
érettünk meghalt szép halottunk?
Mit ráhordtunk a kunhalom
túl nagy talán. Hiába várunk.
Lehet, hogy régen elfeledtük,
ki volt ő nékünk egykoron.
Itt bent is régen eltemettük,
nem is bánt érte fájdalom.
Lehet, örökké így marad majd.
Mély sírban fekve, jeltelen.
Álmában néha mélyet sóhajt,
nem emlékszik rá senki sem.
Pedig még néha szólnak róla
bár egyre halkabb énekek.
De gyáva népnek nincs hazája.
Nem is érdemli, úgy lehet.
(2011-05-27)
Gyakran rám kérdeznek, miért nem publikálok.
Azért, mert nem érdemes.
Szinte egyetlen versemben sem érik a gondolatot.
Nekem kell szégyellenem az olvasóimat.
Ez a versem egy rövid elmélkedés a szabadság sírja felett.
Tudja még valaki, mi is volt ?