Illatok
Írta: iytop Dátum: Május 29 2011 20:36:13
V
Jaj, de félénk lett az Égbolt estére s félénkebb a jázmin is:
Mert tiszta szirmairól leolvasható a melankólia,
S a határ olyan, mint egy vörös rózsa,
Melyben szomorúan elmúlik egy Nyári nap indulója.
Teljes hír
Az édes illatok megrészegítenek, s bennem millió szelíd gondolat...
Minden oly megbocsájtó itt a virágok között
Rád mosolyognak a mályvák, fagyöngyök,
Talán az Égből millió ezüst színű pillangó ideköltözött.
Jaj, de félénk lett az Égbolt estére s félénkebb a jázmin is:
Mert tiszta szirmairól leolvasható a melankólia,
S a határ olyan, mint egy vörös rózsa,
Melyben szomorúan elmúlik egy Nyári nap indulója.
S annyi emléket el tudunk felejteni ebben az illatban,
Pedig egy piros virágot hajít egy fehér kéz,
S egy kis szöszi ül,vidám, mosolygós arccal az ablakban,
A rózsa, mi lelkemet pirosra színezi s kábít a fény.
Fehér voltam Én is és ezüst álmaim voltak,
Minden szépen rám mosolygott, mint a fagyöngyök,
S édesen teltek a napjaim...
Mára a fészkembe csak egy múló emlék beszökött.