Mindig megújul valami bennem.
Lelkem barázdáiban, mélyen,
megbújik egy ősi érzés magva: a hitem.
Fényt nem kapva csak vár....
… újra megújul valami bennem:
a vágy, az alkotás.
Láthatatlan függönnyel takarom lila álmaim,
titok maradok, sejtelem.
Nem lát a mardosó világ!
Valami megújul bennem:
csípős keserűség.
Mégis csendemben maradok,
fejem magasra emelve!
Magamban látom a csodát,
a harmóniát,
Hiszen EGY vagyok,
a többi ember csak néz rám!