Nézz vissza most egy percre
Régi arcok,mosoly,derű ,fájó könnyek
Mi kell hozzá?
Olyan furcsák vagyunk mi emberek
Nem kell sajnálni ami volt elmúlt
Az emlék megmarad
Ott mondhatod,szabad vagyok
Szabadon,bűn és erény közt
Lehetetlent is szabad remélni!
Alkuba már nem bocsátkozom
Új álmaim lesznek még
Fáradtan ballagok
Árnyam sötét
Többé nem jön tovább
Az elmúlt ifjúság