Búcsúzás
Írta: Jack51 Dátum: Június 07 2011 05:37:48
V
Halvány kezeit szerettem én,
Óh,de jaj, ezek most már hol vannak?
Ott fekszik halott lepel alatt,
a búcsú fáj, az út végéhez ér.
Teljes hír
Laurence Hope /Adela Flora Nicolson/
(1865-19o4)
KACHMIRI SONG
/nyersfordítás/
Pale kezét szerettem mellett Shalimar
Hol vannak most? Ki fekszik alatt a varázslat?
Kit vezetnek az elragadtatás az úttest messze,
mielőtt kínoz őket búcsú?
Óh, sápadt adagolók én Örömök és fájdalmak,
Holding az ajtók a Heaven and Hell,
Hogy a forró vér rohant vadul keresztül a vénák,
Alatta az érintésed, amig meg nem intett búcsút.
Halvány keze rózsaszín hegyű, mint a Lotus,
hogy a rügyek úszó
A fenti hideg vizében, ahol szoktunk lakni.
Szerettem volna inkább úgy érezte, hogy kerek a torkom,
zúzás ki az élet, mint nekem integetett búcsút.
Laurence Hope /Adela Flora Nicolson/
(1865-19o4)
Kashmiri dal cimű versének átköltése.
Búcsúzás
Halvány kezeit szerettem én,
Óh, de jaj ezek most már hol vannak?
Ott fekszik halotti lepel alatt,
a búcsú fáj, az út végéhez ér.
Ti sápadt hordozók, ti viszitek
végső útra örömöm, bánatom,
aki tegnap még fogta a karom,
ma pedig máglyán megégetitek.
Szétzúzott életem nagy fájdalom,
mint patak, hideg tekintetem,
most búcsút intek halvány kezednek,
ezt az életet már csak vádolom