Jó a csend álmos nyugalom
Nem hallatszik más
Behúzta szürke fátylát az égbolt
Szótlanul némán
Gyüjti erejét
Megjöttek a sötét fellegek
Dühöng a fekete égbolt
Kopog az eső az ablakon
Csak könny és kín szakad belőle
Tűzes villám cikázik
Szürkére vedlett ismét az égbolt
Kihullott a könny,búd enyhült cseppjeidben
Hullám moraj nincs tovább
Néma lett a táj
Előjött a kíváncsi nap
Most szórja a sugarat