Cseresznyeszem
Írta: sziszifusz Dátum: Június 10 2011 12:06:07
V
Nap mint nap zuhog
reménytelenül...
A párás lombok alatt
cseresznyeszem ül.
Teljes hír
Cseresznyeszem
Nap mint nap zuhog
reménytelenül...
A párás lombok alatt
cseresznyeszem ül.
Azt hajtogatja egyre,
- Attikám ne várj,
szedj le, szedj le.
- Még nincs itt az idő,
még várjunk egy hetet...
De az eső
csak esett, esett.
Órákra felsütött a Nap,
és jött álomra
mindig új pirkadat.
Addig-addig vártam,
érlelve a percet,
amíg a végzet
valóság nem lett...
A cseresznyeszem
már nem nevetett,
feszes ruhája
hosszan végigrepedt.
Az éhség arra vitt
néhány jómadarat,
belakmároztak,
magja sem maradt.
Nem tehetek mást,
magamat átkozom...
Édes zamatát pedig,
- nyelvemre álmodom...