Fényes csillagként ragyogsz életem egén,
Mutatod az utat, ha eltévedek én,
átölelsz kedvesen, fülembe suttogod
bennem megbízhatsz míg élsz, nagyon jól tudod.
Őrzöm az álmodat nem érhet fájdalom,
Ha bántanak téged, az nekem fáj nagyon.
Óvlak és szeretlek, veled én nem félek,
szívembe rejtelek, mindig megvédelek.
Szerelmed sugara ontja rám melegét,
beragyogva mindennapjaink kék egét,
lehet ott mennydörgés, villámlás, zivatar,
eggyé vált lelkünkben nem lehet, ki zavar.
Így éljük életünk, mert csak így érdemes,
egymásra vigyázva két kezünk védelmez,
figyelünk jól egymás kimondott szavára,
életünk értelmét így meg is találva.