Elcseppent viasz...
Írta: pirospipacs Dátum: Június 12 2011 15:34:17
V
Nem ezt ígértem...
de kerestem sokáig, s találtam is sokat,
a szürke kavicsok között, apró kis gyémántokat.
Bár nem csiszoltam csillogósra,
Teljes hír
Elcseppent viasz...
Nem ezt ígértem...
de kerestem sokáig, s találtam is sokat,
a szürke kavicsok között, apró kis gyémántokat.
Bár nem csiszoltam csillogósra,
mert nem tudtam, hogy majd kell nekem...
és hagytam, hogy eltűnjön a homokban,
sokra már nem emlékezem...
Ó, akartam én...
ám suhant az élet, lopakodva, nesztelen,
fukarul játszott, s csigaként csúszott le az éveken.
Megfogok ma már minden percet,
melyben rejlik egy csöppnyi vigasz,
hatalmas ecsettel festem az égre,
életem elcseppent viasz...
De fellángol még...
s gyertyaként ontja sejtelmes fényét szelíden,
beragyogja az éjszakád, pislákolva, csendesen.
S ha mégsem ismernéd fel, mi az...
ami életedbe fényt lopott,
elárulom majd, hogy az is én vagyok,
ki tüzet vitt... és lángot hozott.