MÉLYREPÜLÉS
Fekete felleg fent az égen
Mindent elfed ahogy nézem
És magam sem értem
Miként repülhet ily szépen
Egy angyal ha nincs is szárnya
Valami kiokádta erre a világra
Felszáll és aláhull akár egy falevél
Nagyot rándulva mielőtt földet ér
A holdvilág megcsillan üveg tekintetén
Mégsem tudja hogy mi az e földtekén
Mi megmenthetné kérésznyi életét
Akárhogy szerette libegve véget ért
Rándul és visszahull rándul és megfakul
Akár a hajfonat keretbe arcodat
Ahogy fogja csókokat lopva
A fekete felleg üvöltő foglyaként
Kiszabadul és tombolva vonja
A sötét bűvkörét nyakába fonva