Radnai István:
VILLÁMOK VIHAROK SZIVÁRVÁNY
vérre emlékezünk kegyetlen róma
húsz évszázad telt azóta
húsz évszázad csöbörnyi vérrel
amelyen a bárka ararátra ér fel
tudjuk a halál mindnyájunk sorsa
learatva életünk nádtorsa
feleselünk a megnyíló éggel
kiáltásunk oda nem ér fel
s minden római minden zsarnok
hol adnak-vesznek ácsolt csarnok
rabszolgái lettünk a paradicsomnak
látomásunk egy durva kereszt
s aki rajta függ többé nem ereszt
lángot bocsát ránk ma lesz a holnap