Te drága Balaton!
Kis országunk gyöngyszeme.
Hozzád, sok költő dalolt már
szépségedet zengve el.
Vized bársonyként csillog,
benne aranylik a lenyugvó
napsugár – hűs nyugalmat árasztva
csendesedik el a táj.
Máskor, ha vihar jő a vad szelekkel
erődet fitogtatva, óriási hullámok
csapdossák partjaid –
majd ismét megszelídülve, a kikötött
csónakon már csendesen csobban a víz.
Drága Balaton! -
kis országunk tengere.
Örök változó képeiddel, betelni
nem is lehet.