Most kellene elbújni gyáván,
szigetet keresni,magányban,árván.
Gondok és örömök nem hagytak aludni,
nem hagy pihenni a nyugtalanság.
Révületben,az új világban látni
hol van a magány.
Szív még dobog,de koporsóját vésik már,
időnk kifutva.Lesz új út,új csapat.
Valóság ez,kelj útra a megnyugváshoz.
Mit mondhatnék?
Szívemig nyúl a halál.