LAZSNAK
Írta: Mityka Dátum: Június 26 2011 17:56:36
Gy
Azt emlékszem, hogy hasalt kiterítve,
vagy inas vállak szikkadt íve vitte,
vagy négy sarkára téglát kötve óvták
az esővíztől szálalt szénaboglyát,
Teljes hír
Azt emlékszem, hogy hasalt kiterítve,
vagy inas vállak szikkadt íve vitte,
vagy négy sarkára téglát kötve óvták
az esővíztől szálalt szénaboglyát,
a kender durvább száliból szőtték,
gyűrt sarkai a markot mégse törték,
a háza nép tehetett bele bármit,
bő öle nőtt, amikor takarmányt vitt,
a dolog sosem volt idegen tőle
s ha höveles babnak lett cipelője,
mint jó derékalj, megbékélve hagyta,
hogy terhe kedvvel mártózzon a Napba,
a telt idővel nem törődött többet,
csak várta, míg a szemek kipörögnek,
s ha úgy esett, elterelte a nyugtot,
friss rozskévéből nyújtotta a zsuppot,
meglibegtették, rázigálták százszor,
míg különvált a szem a szalmaszáltól,
és őszidőn, mint kit a lelke rávisz,
beigazult a gyümölcsfák alá is,
de akármilyen sűrűn akadt dolga,
úgy tevődte, hogy sohasem lett szolga,
a fagy gyötörte, nyárhő szítta párszor,
így tudott minden évszakváltozásról,
és mégis más volt, nem afféle szerszám,
mert ott lakott az istállógerendán.