Láttam egyszer a szemedet
könnybe lábadni – értem,
ez az oka, hogy nem tudok
azóta nézni más szemébe…
Éreztem hajad illatában
a nyár selymes illatát,
ennek okáért nem bírom
elviselni más illatát.
Becézgettem ujjaidat,
s tenyered apró árkait,
ez az oka, hogy nem érintem
azóta a más ujjait…
Csókoltam ezerszer a szád,
ok volt-e az, vagy okozat,
olyan mindegy is ma már,
hisz viszonoztad csókomat.
Öleltem forró testedet,
s áldottam közben a sorsom,
mi volt az ok, nem érdekelt,
csak élveztem az okozatot.