Kínok közt fetrengni,
halkan elbújva csendelni,
feltartott kézzel várni a múlót,
S közben kiabálni:
Én megpróbáltam!
Én megpróbáltam!
Megelégedett lehetsz ,
ha úgy érzed élted teljes,
elérted mit elérni lehet,
s a pénz szava nem boldogít többet,
de feladott, reménytelen sosem.
Nincs olyan ennyi volt,
s hagyni a sötétben diktáljon,
az elfeledett boldogság.
Hagyni orkán erejű szélben
mint gyertya pislákoljon léted,
s nem felvenni sors ecsetjét.
Fesd!
Fesd újra meg újra vásznad
szivárvány szín palettád ezer színivel,
álmodd újra az álmokat,
meséld meséid,hallasd szavad,
légy újra tenmagad,
hisz a remény, mi meghal utolsó!