gyermekként...
Írta: timigeo Dátum: Július 01 2011 12:11:36
V
Kértem, s kérleltem a virágokat
hajamba had szakajtsak illatosokat,
de ők csak némán álltak a réten,
s szorgos méhek döngicséltek vélem.
Teljes hír
Álmodtam egyszer egy mese szép
tündér fecske mént...
Copfos hajam szaladt velem,
úgy kergettem őket gyerek fejjel én.
Kértem, s kérleltem a virágokat
hajamba had szakajtsak illatosokat,
de ők csak némán álltak a réten,
s szorgos méhek döngicséltek vélem.
Nem értettem akkor mi fáj, s mi ép,
csak játékként kémleltem a tájat,
vidámságot s édes állatokat láttam.
Ma érett fejjel lesem, s bámulom a rétet,
keresem mindazt mit szívemből felidézek,
mert édes volt a friss eper,
mit nagymamám kertjében szedtem fel.
Apró és vidám volt a tücsök,
mit oly gondol az üvegbe űztem.
Robogtam a szélben,
kacagtam a napfénnyel,
hullócsillagot kémleltem,
s esti mesét kértem.
Szaladtam, futottam, kacagtam,
morogtam és nyüszítettem,
mire mindezt most megértettem,
mert a vágyak vezéreltek akkor, s most is...
Megtanultam végre a csendben gondolkodni,
gondolatokba önteni mindazt mit a szív,
a lélek elém tár ma...