Sóvárgás
Írta: iytop Dátum: Július 03 2011 10:30:22
V
Érzem reszketésed,
Vérpiros szirmaidnak szorítását,
Érzem forró csókodat,
A gyönyört, szádnak mormolását.
Teljes hír
Elmentél, de az egész házban,
Megrendítő, ahogyan
Emléked erőszakos szerelmi illatot hagyott.
Trópusi gyilkos musknak fátyolfüstjét,
Mint egy fekete virág szirmaiból áradó,
Kéj,
Mikor a Nap tűz csókjával hergeli közepedet,
A kelyhed, ott hol minden mély.
Elmentél, de az egész házban,
Megrendítő, ahogyan
Emléked erőszakos szerelmi illatot hagyott.
Érzem reszketésed,
Vérpiros szirmaidnak szorítását,
Érzem forró csókodat,
A gyönyört, szádnak mormolását.
Elmentél, de az egész házban,
Megrendítő, ahogyan
Emléked erőszakos szerelmi illatot hagyott.
Egy vad óhajban ketté szakított,
Hallom vérem ordítását, mellem sóhajtását,
Szemhéjaim vergődését s ernyedt kezeimet.
Látom Erost, a tüzest, ahogyan véres fogaival harap...
Látom magamat.