A fehér szeretőhöz.
Írta: Jack51 Dátum: Július 03 2011 12:32:49
MM
Indiai férfit ha szerettem,
nem becsült meg, mint rongyot, eldobott.
A gyermekedet tartom kezemben,
Te tartottál így, vágyad felszított.
Teljes hír
HOPE, LAURENCE (Nicolson, Adela Flóra)
(1865-19o4)
Lalila: A ferengihez szeretőhöz
indiai eredeti alapján írott versének átköltése.
Indiai férfit ha szerettem,
nem becsült meg, mint rongyot, eldobott.
A gyermekedet tartom kezemben,
Te tartottál így, vágyad felszított.
Gyermekem megfogant, néztem szemed,
csókokkal, szép szóval elhalmoztál,
adtad a szívedet, életedet,
gyönyörűségben Te voltál velem.
Nézz le gyermeked kedves arcára,
Fénylő kék szemei, mint a türkiz, kék,
nézz sudár alakja vonalára,
szerettelek, szavaim őszinték.
Mert színed más, titkos volt szerelmünk,
India népe egy más világ volt,
fehér férfit nem szabad szeretnünk,
de világod egy napra enyém volt.
Mivel gyermekem Tőled származott,
tudtuk mindketten bűnösek vagyunk,
vágytam, hogy újra-újra rám hajolj
akkor is, ha ott nyomban meghalunk.
Rejtettelek szívembe örökre,
Te voltál életem nagy értelme.
Fehér kezed könnyeket törölte,
barna kagyló, fehér gyöngy védelme.
Emlékszel? Először simogattál,
az ajkad forró számat kereste,
pillanat műve, elvarázsoltál,
tüzes tested testemet szerette.
Egész éjjel szerettünk remegve,
hajnalodott, órák gyorsan múltak.
Elégedett mosollyal szemedben,
ujjaid újra hajamba túrtak.
Apám látta mennyire szenvedek,
Nálad nélkül mit sem ér az élet,
Így szólt Hozzád, most akkor menjetek!
Találjatok még egymásban szépet.
Örömünk végtelen, életünk szép,
hármasban élünk amíg szeretünk.
Miénk e valóság, gyönyörűség,
szeretetünk, szerelmünk kell nekünk.