Homályos pillanatkép a nyárból Írta: Eta-Etusom Dátum: Július 03 2011 19:33:14 Gy
Júniusban még a kora reggel friss verőfényes,s nádringató szellő járja,
A pázsit s közte megbúvó lóherevirága szirmait a világra tárja Teljes hír
Júniusban még a kora reggel friss verőfényes,s nádringató szellő járja,
A pázsit s közte megbúvó lóherevirága szirmait a világra tárja
Meghajlik a harmatcsepp terhétől s a zümmögők nyüzsgő hadát várja.
Szelíden bókoló leander tömött ágain virít ciklámenszín virága
Álomba andalító csend ,mit megbont egy trillázó vallomás
Cifrázza ,melódiáját íveli a kis rigó torkaszakadtából
Hívogatón füttyög csivitel csicseregve tudatja nincs más
Égre tartott csőröcske, s földre hull a fészekbe való ágból.
A forrósodó napsugár még ferdén csókolja az arcukat
S fedetlen fővel tartják oda,élvezve a múló pillanatukat
Sebesen, mint a nyíl suhanása, a nádasból magasba tart
Egy szerelmes fecskepár szárnyuk légmozgást alig kavar.
Látod?Igen..Szinkron repülés,csodás összhangban
Szárnyuk kitárva vitorláznak aztán szorosan zártan
A légörvénnyel, felettük a magasba hasítanak
Csicsergésük a tszvit-tszvit-tszvit" boldog hívóhangja
Derűjük a fülelő ember párt teljesen áthatja.
Látod?Kérdi a férfi,homályosult tekintetét a szemüveg takarja,
S asszonya kezét gyengéden magához ölelve, szívéhez szorítja.
A stég súlyuk alatt egy cseppet inog ,
szélén a fehér bot szelíden picit kong.