Vágyakozva
Írta: Gaboca Dátum: Július 05 2011 16:37:45
MM
bánatosan, magányosan
éhes és szomjasan
sóvárogva lesed a világot
nyugalmadat meg nem találod
Teljes hír
csak állsz és vágyakozol
mindegy már bárkire
aki szóba állna veled
enyhítené éhségedet
csillapítaná szomjadat
mielőtt mindkettő úgy marad
kémleled az embereket
a tiéd vajon hol lehet
ki ápolná testedet
simogatná lelkedet
megkérdezné bajodat
mielőtt végképp így maradsz
bánatosan, magányosan
éhes és szomjasan
sóvárogva lesed a világot
nyugalmadat meg nem találod
kong belőled az üresség
ordít rólad a vágy
hogy valaki Hozzád szóljon már végre
gyógyírt hozzon a nagy ürességre
én hiszem hogy egyszer valaki megszán
nemcsak én látom ezt meg talán
hogy étlen-szomjan kering egy ember
szól, ha lehet, de tenni már nem mer
de ha egy Másik hozzád közel lépne
nem ijesztene-e meg szíve közelsége?
lehet bevontad már páncéllal magad,
szúrós tüskéiden félek, hogy megakad…
s ha így van, hát ne várj, ne várd a csodát
érd be, hogy szólnak hozzád legalább
ha nincs bátorságod a páncélt levetni
ha nem mersz már senkit sem szívből megszeretni
ne szeressenek buzgón, hűn, kedvesen
feküdj le akkor és halj meg csendesen…