Cristina Georgina Rosetti
(183o-1894)
Hiába való szépség c. versének átköltése.
NYERSFORDÍTÁS
Mialatt a rózsák olyan vörös,
mialatt liliomok olyan fehér,
fogja dicsérni egy asszony arca,
mert az ad gyönyörűség.
Nem olyan édes ahogy egy rózsaként,
egy liliom van egyenesebben, mint ő,
és ha ő volt vörös vagy fehér,
lenne azonban három egyike.
Vajon ő szerelemben nyaral,
vagy telében halvány növekedik.
vajon büszkélked szépsége
vagy elrejtőz az egy fátyolban.
Vörös, vagy fehér,
és állj őt egyenesen vagy meghajlás,
időzíts fogja nyerni a verseny, ő fut vele
és rejtőz őt el, be egy beburkolt.
A szépség múlandó
Miképpen a rózsa vörös mint a vér,
addig a liliom tiszta hófehér.
Olyan mint a bájos női szépség,
ami számomra oly' nagy gyönyörűség.
Nem olyan édes ő, mint egy rózsaszál,
hogy vörös-e vagy fehér, mindegy az már.
Tán a liliom egyenesebben áll,
az számít csak, hogy egyedül hozzám száll.
Vajon szerelemben sütkérezve él?
Vagy élete a halvány szürke tél?
Talán büszkélkedik ő szépségével?
Vagy elrejti egy fátyol sűrűjében?
Vörös vagy fehér, hű-e, talán ledér?
Egyenesen jár-e, vagy útról letér?
Az idő az, ki a versenyt megnyeri,
a szépséget ráncaival elfedi.