A Don partján
Hová tűnt a magyar sereg?
Kérdem én a kéklő eget.
Nékik égi behívó jött,
Szolgálnak az angyalok közt,
Megtért lelkük mennyekbe szállt,
Fentről vigyázzák a hazát.
Fakereszt áll az út szélén,
Festék róla már peregvén,
Háromszínű szalag rajta,
Gyenge szellő lobogtatja.
Piros, fehér, zöld a színe,
Magyar honvéd emlékére.
Susog a nádas szelíden,
Halászbárka ring a vízen,
A mély iszapban alatta,
Egy szegény nemzet fájdalma.
Hallgat a víz, néma a táj,
Gyászdalt huhog az éjmadár.
Csendes a Don, vize reszket,
Őrzi még a bús emléket,
Némaságból fel-felriad,
Látni véli a holtakat.
Fa levele sírón zizeg,
Itt veszett a magyar sereg.
Albert Ferenc