Estharangok, estharangok,
Hány mesét cseng édes hangtok:
Ifjúkor, otthon, szép idő
Kongástok hallva visszajő.
A boldog órák elmúltak,
Sok, egykor vidám szív nyughat
Most sötétlő sírdomb alatt,
Nem hallva estharangokat.
S így lesz, ha én is elmegyek:
Más költők járják völgyetek,
Rólatok zengve dallamot
Ti édes esti harangok.