Munkahelyi buli után,
Mindig akad pár részeg,
Az is elengedi magát,
Aki egyébként félszeg.
András bácsi, művezető,
Benne van már a korban,
Biztos abba leitatták,
Azt sem tudja, hogy hol van.
Elindulna hazafelé,
De még tájékozódik,
Üldögél a parki padon,
Szép lassan józanodik.
Jó félóra elteltével,
Szerinte már minden jó,
Elindul bár még úgy megyen,
Mint viharban a hajó.
Dülöngélve, bandukolva,
Nekimegy egy nőnek,
Kitől akkora pofont kap,
Azt hitte, hogy lőnek.
Meghunyászkodva megszólal,
Szép rajtad ez a ruha,
Képzeld szivem már azt hittem,
Nem érek haza soha.