Zakatol a szívem, lehet, hogy meghalok!?
Folyton friss levegő után kapkodok!
Inkább fakutyáznék most a Balatonon,
őrület a hőség, megzavarodom!
légkondira rámegy összes vagyonom!
Szinte könyörögtünk, úgy vártuk a tavaszt,
verseinkben becéztük a kis ravaszt!
Süket, goromba, hiába mondtuk Neki,
Kertjeinkben virágok, nyíljatok ki!
elkésett, ezt nem bocsájtjuk meg Neki!
Késve érkezett, nem is volt itt sokáig,
esőt hozott, vízben jártunk bokáig!
Alig vártuk, hogy Nap az égen ragyogjon,
virágoskert szépségében pompázzon,
szép lelked már soha többé ne fázzon!
Megsértődött, elvágtatott, elviharzott!
Háta mögött égető tűz kavargott!
Küldte a nyarat perzselő nagy hőséggel,
fűszerezve lelkéből kis szeszéllyel,
mit kezdjünk a szélsőséges létével?
Zakatol a szívem, lehet, hogy meghalok!?
Ha nem most, akkor jövő nyáron fogok'!
Addig is még itt maradok Veletek,
mert én nagyon szeretlek Benneteket,
Minden nap várom a verseiteket!