Hópihe hull
Írta: ZETA Dátum: Július 19 2011 20:47:14
V
Nézek egy lányt egyre jobban,
Szívem érte mindig dobban.
Hópihe hull a magasból,
Piros rózsa csókjaiból.
Teljes hír
Hópihe hull
Megy a Nap a maga útján,
Minden korsó ott a kútján.
Dobog a szív a keblemben
Érzi benne a szerelem.
Nézek egy lányt egyre jobban,
Szívem érte mindig dobban.
Hópihe hull a magasból,
Piros rózsa csókjaiból.
Száll a madár ágról ágra,
De jó lenni most a nyárba
Tótükrében Napot lesni
Egy kis leányt így szeretni.
Minden szívben van, egy kis zug
Ahonnét már nincs tovább út.
Ez a zug a lelkem mélye
Benne minden szív emléke.
Tavasz, nyár is ott él benne,
Egyedül van az ősz lelke,
Nem fér össze ő a téllel
A Nap ekkor mindent érlel.
Tél az árva egy magába,
Övé csak a jég világa.
Ha a szívem nem is érzi,
De a vágyam megidézi.
Télen hull a sok hópihe,
Mint a méhek a szívembe.
Fák közt hópihék a méhek
A lelkemben olyat érzek.
Fut a szán a kis csikóval,
Eltűnik a tó a hóval.
A szívemben muzsika szól
Az elmúló évszakokról.
2011-07-19
ZETA