Tudod te azt, hogy mi a szerelem?
mikor elhagy majd az értelem,
mikor nincs más csak Ő a kedves
kihez ragaszkodsz, mint életedhez!
Mikor minden pillanat egészen más
hol borús, hol nevetőn rózsás.
Mikor úgy érzed kicsi a világ
hogy megértse szived mosolyát.
Mikor boldogan nézed az eget
figyeled a kúszó, gomoly felleget,
látod ott is kedvesed arcát
melyet csak képzelet rajzolt rá.
Mikor mindig nevetnél, sírnál
az egész világot átkarolnád.
Mikor igazán élvezed a csendet
ha kedvesed melletted pihenhet.
Mikor úgy érzed, hogy szép az élet
tudod, hogy ezért érdemes volt élned.
Mikor megszűnik körötted minden baj
nem hangzik füledig semmilyen jaj.
Ez! Igen ez a szerelem
ha te is így érzed kedvesem
igazán boldogok leszünk mi ketten
Istenem! add, hogy így lehessen!
1951.